top of page
érett KrennerWeb.png

Krenner József Sándor

Magyar tudós, ásványkutató, 1839 - 1920, Budapest.

Társalapítója és igazgatója a Magyar Nemzeti Múzeumnak, minerológus, illusztrátor, hegedűvirtuóz. Doktori fokozatát Németországban szerezte, a Tübingeni Egyetemen. 1874-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Fiatal korában Eötvös Rolánd nevelője volt, akivel egész életében tartós barátságot ápolt. 1888-ban rendes tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának.

Irányítása alatt vált világhírűvé a Magyar Nemzeti Múzeum ásványgyűjteménye. Pulszky Ferenc múzeumigazgató és Eötvös József és Semsey Andor segítségével, ritka nagy gyüjtemény vásárlásához nyerte el a Képviselőház támogatását. Így jutott hozzá Lobkovitz herceg híres ásványgyűjteményéhez. Sajnos a gyűjtemény 1956-ban a harcokben elpusztult.

Számos tanulmányt végzett magyarországi és erdélyi ásványokon, számos ritka vagy új szulfósót fedezett fel, köztük a Krenneritet, a Loranditet, a Semseyitet, és a Andoritet.

Kiadványok

  • Über die pisolithische Struktur des diluvialen Kalktuffes von Ofen. (Vienna, 1863)

  • Una nuova forma di allanite-ortite nordamericana. Con un disegno. (Természettudományi Közlöny, 1864)

  • La formazione terziaria di Szob. Contributo filosofico. (Tübingen, 1865)

  • Studi cristallografici sull'antimonite. Con 11 tavole. (Vienna, 1865)

  • Sulla forma cristallina del bromosalammoniaco di Büzeny. 1 disegno. (Természettudományi Közlöny, 1866)

  • Su due nuovi cristalli doppi di potassio-cadmio solfato. 1 tavola e 7 figure. (Értekezések a természettudományok köréből, 1867)

  • Monografia sulla forma cristallina di un nuovo doppio sale di selenioso di potassio e cadmio (KO, CdO, 2SeO3+3HO). Budapest, 1867. Con due tavole. (Estratto dal Bollettino della Società Reale Ungherese di Scienze Naturali.)

  • Antenati di Ajnácskő. Budapest, 1867. Con due tavole. (Atti della Società Geologica Ungherese, III.)

  • Sul feldspato trachitico dell'era terziaria in Ungheria. Un lavoro premiato dalla Fondazione Bugát dalla Società Reale Ungherese di Scienze Naturali. 1 disegno. (Természettudományi Közlöny, 1867, e separatamente: Budapest, 1867)

  • Sulla collezione mineralogica Lobkowitz. (Természettudományi Közlöny, 1871)

  • Smeraldo. Letto all'assemblea scientifica del 20 marzo 1872. (Természettudományi Közlöny, 1872)

  • La grotta di ghiaccio di Dobsina. Rapporto di viaggio. Letto all'assemblea scientifica del 14 maggio 1873. (Természettudományi Közlöny, 1873)

  • Il mammut. Parti 1-2. Presentato all'evento scientifico del 20 marzo 1874. – Animali fossili recentemente scoperti in America. (Természettudományi Közlöny, 1874)

  • La grotta di ghiaccio di Dobsina. Esaminata e descritta su incarico della Società Reale Ungherese di Scienze Naturali. Con 6 tavole litografate e 3 incisioni su legno. (Budapest, 1874)

  • La caduta della meteorite di Zsadány. Rapporto di viaggio. (Természettudományi Közlöny, 1875)

  • Sui componenti della meteorite di Breitensbach. (Természettudományi Közlöny, 1876)

  • Wolframite del trachite superiore di Bánya. Con 1 tavola. (Értekezések a természettudományok köréből. VII. 14. Budapest, 1876; in tedesco: Lipsia, 1876)

  • Anglesiti ungheresi. Con 9 tavole. Discorso accademico incluso. (Presentato il 4 dicembre 1876; pubblicato in: Értekezések a természettudományok köréből. VIII. 8. Budapest, 1877; in tedesco: Lipsia, 1877)

  • Risultati delle indagini su minerali chiamati criolite, pachnolite e thomsenolite. – Bunsenite, un nuovo minerale tellurico. 1 tavola. (Természettudományi Közlöny, 1877)

  • Tellurio argentato dalla Transilvania. (Természettudományi Közlöny, 1879)

  • Su un nuovo minerale di piombo trovato a Felsőbánya. (Akadémiai Értesítő, 1881)

  • Minerali della Groenlandia appartenenti al gruppo della criolite. Con 2 tavole. – Giadeiti dalla spedizione asiatica di Szechenyi Béla. (Mathematikai és Természettudományi Tájékoztató, 1883)

  • Su szabóite. Con 1 tavola. (Mathematikai és Természettudományi Tájékoztató, 1884)

  • Über ein Doppelsalz von selensauren Cadmiumoxid und selensauren Kali. von Hauer, K.-vel. (Vienna, 1886)

  • Studi di ottica minerale. Discorso accademico. (Presentato il 12 aprile 1886; pubblicato in forma sintetica su Természettudományi Közlöny, 1886)

  • Simplesite da Felsőbánya. (Quaderni di storia naturale, 1886)

  • Acanthite e argento nativo. (Mathematikai és Természettudományi Tájékoztató, 1887)

  • Andorite, nuovo minerale d'argento ungherese. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1892)

  • Lorandite, nuova specie minerale. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1894)

  • Sulle relazioni cristallografiche e ottiche del nuovo solfuro d'arsenico di Schuller. (Mathematikai és Természettudományi Tájékoztató, 1907)

  • Spinello di manganese, come prodotto metallurgico di Menyháza, contea di Arad. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1908, e Bányászati és Kohászati Lapok, 1908)

  • Un nuovo minerale ungherese, il warthait. (Természettudományi Közlöny, 1909)

  • Il "serpentino nobile" della contea di Vas. (Természettudományi Közlöny, 1917)

  • Un minerale raro svedese in Ungheria. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1918)

  • La scoperta dell'elemento ungherese chiamato tellurio. (Természettudományi Közlöny, 1920)

  • Schafarzikit, un nuovo minerale ungherese. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1923)

Források
  • Mauritz Béla: Krenner József emlékezete. /MTA Emlékbeszédek, 21 kötet, 18. szám/ Budapest, 1933.

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 1016. o.

  • Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.

  • Szakáll Sándor: VIII. Tavaszi Ásványfesztivál Programfüzete Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc, 1990.

  • Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár

  • Természettudományi lexikon III. (Gy–K). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1966.

  • Nagy Béla: Krenner József. /A múlt magyar tudósai/ Akadémiai Kiadó, 1996.

  • Bidló Gábor: Krenner József Sándor. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Bp.: Better-MTESZ-OMIKK, 1997.

  • Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története. /Topographia Mineralogica Hungariae VII./ Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 2002.

bottom of page